Az idézés mondatformái


Amikor valakinek a szavait, gondolatait, az általa írt szöveg egy részét beépíjük saját beszédünkbe vagy írásunkba, akkor idézünk.
Az idézésnek kétféle formája van.

1. A szó szerinti idézés
Amikor az elhangzottak tartalmán semmit nem változtatunk.
A szó szerinti édézet idéző mondatból és idézetből áll:

"Fülembe forró olmot öntsetek!"  -  kiáltott fel Ady Endre.
                           "Idézet!"                                         -                idéző mondat.

Variációk!

Példamondat

A szó szerinti idézés típusai

Az idézéstípusok
jellemzői

Petőfi Sándor Nemzeti dal című versében a következőt írja:
„Talpra magyar, hí a haza!”

Az idéző mondat megelőzi az idézetet.

Az idéző mondat után kettőspontot teszünk.

„Talpra magyar, hí a haza!” – írja Petőfi Sándor híres versében.

Az idéző mondat az idézet után áll.

Az idéző mondatot gondolatjellel kapcsoljuk az idézethez, és kis kezdőbetűvel írjuk.

Az idéző mondat végén lehet ! vagy ? de    .-ot nem teszünk

„Talpra magyar – buzdít Petőfi Sándor –, hí a haza!”

Az idéző mondat az idézetbe ékelődik.

Az idéző mondatot gondolatjelek közé tesszük, és a második gondolatjel után kitesszük azt az írásjelet, amelynél megszakítottuk az idézetet.


2. A függő idézés
Amikor a szöveg elbeszélője nem szó szerint idéz. Az idézett mondatot a hogy kötőszóval vezeti be,
és változtat a benne szereplő ige személyén. A mondat végén szereplő írásjelet a főmondat fajtája határozza meg.
Nem használunk idézőjelet sem.

Eredeti szöveg: "Határozottan  kérem, fejezzétek be a kergetőzést!"
Függő idézésben megváltoznak a toldalékok: A tanár határozottan kérte, hogy fejezzék be a kergetőzést.